Page 5 - Kincses2024
P. 5

Kedves Olvasóink!



                 alami olyan lenne jó, hogy a cukrászdában csak a fagyi ízéről elmélkedünk, megvi-
              Vtatjuk az összetevőket, a receptet gondoljuk újra és tovább – s nem az árán bosszan-
               kodunk, egymást hergelve, a gombócok már rég elgurultak látókörünkből…
                 Valami olyan lenne jó, hogy a péknél a magvak és a kovász együttműködése osztja
               táborokra a vevőket – nem pedig a gabona ára, az aszály, az árvíz, a globális háborúk,
               az ellopott uszályok, a megszégyenített kenyérkék…
                 Valami olyan lenne jó, hogy az orvosnál a tudomány hétköznapokba is betérő csodáit
               soroljuk, vetélkedünk, hogy ki kapott két napra rá időpontot, s ki csak háromra – nem
               pedig a bezárt kórházi osztályokat, körzeti orvos nélküli falvakat, késve érkező mentőket…
                 Valami olyan lenne jó, hogy a gyerek örömmel megy a suliba, a tanár örömmel várja
               őt, a világ dolgaival törődnek, megfejtik a fekete lyuk rejtélyét, Csontváry színeit, Arany
               János rímeit, bepillantanak a prímszámok végtelenségébe – nem pedig az örökös sanya-
               rúság, az örökös csuklóztatás, az örökös sztrájk, az örökös sárba tiprás...
                 Valami olyan lenne jó, hogy a nyugdíj, a fizetés elég az egész hónapra, gyógyszerre,
               húsra, mozira, könyvre, a gyerek, az unoka sütijére, a nagyi virágjára, a nagyinak telik
               rántott húsra, az unokának futja benzinre a nagyihoz vezető útra – nem pedig az elfek-
               vőben sorakozó idősek, az alultáplált kicsik, a romokban heverő kapcsolatok, össze nem
               foltozható emberi viszonyok…
                 Valami olyan lenne jó, hogy a termőföld búzát terem, hogy a Balatonban népek für-
               dőznek, hogy a vonaton utasok utaznak, hogy a vízcsapból víz folyik, hogy van vízcsap,
               hogy van ház, ahol van az a vízcsap – nem pedig akkumulátor mezők, lebetonozott,
               partjától megfosztott Balaton, vakvágányok a falvak között, rozsdás víz a hörgő csapból,
               szükséglakás a város szélén…
                 Valami olyan lenne jó, hogy liften mehetnének a kerekes székesek a vonathoz, a
               metróba, hogy a buszra, villamosra föl lehetne szállni babakocsival is, banyatankkal is
               – nem pedig nyomorra nyomor, borogatásra éhkopp, magasugrás a peronra, elromlott
               lift miatt halálra gázolt rokkant a síneken…
                 Valami olyan lenne jó, hogy az unokád átölel, puszit ad, szemedbe néz, örül neked, enni
               kér tőled, bandázik veled, együtt kiabáljátok: pálya – nem pedig barlangi pók álarcban
               mérgeskedik, haragszik, elfelejt, család szakad szerteszét…
                 Valami olyan lenne jó, hogy a fecskék békén laknak az ereszek alatt, a cigánygyerekek
               lakásban laknak, saját ágyuk van, enni kapnak, rendes iskolába járnak, otthon is kapnak
               enni, olvasni, öltözni, van víz ebben a lakásban, a Fertő-tavon pedig különleges madarak,
               növények tobzódnak a természet csodájára, a tavak partját a strandok uralják, pláne,
               szabadstrandok – nem pedig nádastól megfosztott elkerített partszakaszok, lakóparkok,
               kiirtott világ csodái, másutt pedig sárlavinával elárasztott putrik, szegénységben fuldokló
               és a közkúttól is elzárt anyák, piszkos kézzel kolduló purdék…
                 Valami olyan lenne jó, ami haza.
                 Valami Magyarország.
                                                                   Jakubovits Anna

                         Kincses Kalendárium   3           a 2024-es esztendőre





                                                                           2023. 09. 02.   11:49:31
        kincses_2024.indb   3
        kincses_2024.indb   3                                              2023. 09. 02.   11:49:31
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10